tuning&stereo

Honda S2000 AP1, Nnomo RacingA Honda S2000 már alapból veszélyes gép. Kétliteres szívómotor 240 lóerővel - itt nincs szükeg kommentárra. De így van ez: egyesek az ilyen vad motorok láttán éreznek ellenállhatatlan vágyat arra, hogy nekiessenek, és még egy pár lóerőt kipréseljenek belőle.

Ez a Calibra először a győri Tuning & Stereo Fesztiválon volt látható, nem kis csodálkozást keltve még a szakmabeliek között is. A T&S-ból már jól ismert Fofi's Garage egyik embere például a legapróbb részletekig végigfotózta a beépítést.
S hogy miért?
Néhány éve még az is kuriózumnak számított, ha egy pazar installációt az autó színére fújt elemek díszítettek. Ma már - legalábbis tőlünk nyugatra - szinte minden kiállítási modellben sorakoznak gyakran már művészi szinten megformázott, néhol airbrushsal is megspékelt színes panelek. Azonban kevesen csináltak karbonszövetből ilyen szintű és minőségű teljes beépítést!
Sokaknak ismerős lehet ez az anyag a Forma-1-ből vagy a raliból. Rendkívül kicsi súlyának és nagy szilárdságának köszönhetően ideális alapja a versenyautók karosszériájának, nem beszélve arról, hogy lelakkozva igen különleges látványt kölcsönözhet akár egy autóhifi-installációnak is.
De miként került az Opel ilyen állapotba?
Ez a Calibra jó alapnak kínálkozott már "szűz" korában is egy ilyen jellegű átalakításhoz. A kétliteres turbómotor, az összkerékhajtás, a hatfokozatú sebességváltó, valamint a német Mantzel cég Phase 1-es (260 LE) motortuningcsomagja szinte kényszerítette az embert a folytatásra.
Ezt követően, ha valaki igényes kocsit szeretne magának - nem pedig giccsparádét kék led-ekkel -, akkor alaposan ki kell használnia fantáziáját, jó ízlését és nem utolsósorbn pénztárcáját. Nos, így került az autóra előre 8,5 col széles (215/40-es gumikkal) hátra 10 col széles (245/35-ös gumikkal) a Brock B1-es, 17 colos felnigarnitúra a hozzá tartozó sárvédő-szélesítéssel, az eredeti - nem utángyártott - Rieger, háromrészes hátsó szárny, a Rieger első és MS Design hátsó toldat, a Mattig morcosító és a Mattig M3-as tükrök. A sárvédők kiszélesítése miatt teljesen új fényezést és ötrétegű (!) lakkozást kapott az autó.
Az ültetés elöl 6, hátul 4 centivel viszi közelebb a földhöz a kupét. Az úttartásról a legrikítóbb sárga színű Koni gátlók gondoskodnak. A motor K&N direkt szűrőn át lélegzik, a kuplung kevlárbetétes, a fékek pedig Ferrodo Racing fékbetéteket és FK lyuggatott tárcsát kaptak a jobb hűtés érdekében.
A kipufogórendszer a turbótól teljes egészében rozsdamentes. A világítás nem maradhatott érintetlenül (a gyári ugyanis semmit nem világít), ennek érdekében az Audi TT xenonlámpái kerültek beépítésre.
A motortérben is történtek változások, itt szintén találunk karbonelemeket, valamint egy Wiechers toronymerevítőt. A belső tér is átalakult, szinte minden flockolva lett és ami megmaradt, az sem úszta meg a karbonborítást. A régi üléseket két piros alcantarabőr, Recaro sportülés váltotta fel.
Rengeteg apró kiegészítő épült be az összképbe: valódi karbon, Folia Tec kézifékkar és Momo, karbon váltógomb, Isotta váltószett, Sparco Carlois Sainz Edition pedálok, Momo F1 kormány, valamint Sabelt, négypontos biztonsági övek, amelyek a két C-oszlopot összekötő krómozott csőben kapaszkodnak.
A kesztyűtartó fölött elhelyezkedő panelben kis mérőműszerek sorakoznak, amelyek a turbó- és olajnyomásról, az olajhőfokról és a töltöttségről tájékoztatnak. A középkonzolon is történt némi módosítás, itt található a Honda S2000-esből ismerős Engine Start gomb (ezzel indul az autó), a mélysugárzók erősítőjének szabályzógombja és egy reteszes kapcsoló, amellyel egyes sebességi fokozatban kiiktatható a turbótiltás...
A másik igen szembetűnő dolog az Opel egész hátulját elfoglaló hifiistalláció. A hátsó rész, az ajtópanelek és az A-oszlop elkészítése hozzávetőlegesen fél évbe telt. Az egész egy egyszerű és könnyű vázon fekszik, amelyre először ki kellett alakítani a kész formát üvegszálas műgyantából. Miután ez a formailag tökéletes - de annál nehezebb - minta készen állt, az egész kapott egy karbonréteg bevonatot, amely alól a már feleslegessé vált üvegszálas mintadarabot ki lehetett dobni. Mindez eredményeként a teljes beépítés csupán elhanyagolható súlytöbbletet okozott. A karosszéria belsejében mindenhol bitumenlapok és kúpmintás szivacsok gondoskodnak a zajcsillapításról. Az ajtópanelek csavarozással vannak az ajtókhoz fogatva - amelyek belseje üreges -, és ugyancsak ezekbe építették be az első szettek hangváltóit is.
De először is nézzük, mi a hangok forrása! Minden szempontot figyelembe véve a JVC egyik legújabb modellje, a KDLHX502 típusú, érintőképernyővel vezérelhető felső kategóriás fejegysége passzol egy ilyen "zenéhez". Innen az erősítőkhöz kígyóznak az RCA-kábelek, amelyek kiválasztásához egy jó félnapos tesztelés volt szükséges. A megfelelő tápellátásra két Exide, spirálcellás akkumulátor és egy Zealum kondenzátor ügyel. A kettőjük között lévő kapcsolatról 50 qmm átmérőjű ACR-kábelek gondoskodnak.
Mivel a Calibra "élvezeti cikknek" készült, ezért a beépítendő készülékek kiválasztásánál olyan összeállítást kellett találni, ami csak az autózás örömét szolgálja, egy olyan összeállítást, amellyel nagy hangerőn is gyönyörűen, torzításmentesen, mindenféle fülsértegetés nélkül szól a zene.
Ha valaki csak a jó hangminőségre vagy csak a hangnyomásra koncentrál, akkor egy kicsit könnyebb dolga van, mivel az erősítők általában két szempont szerint vannak megépítve. Bizonyos készülékeknek jó a hangja, de sajna, teljesítményben nem bővelkednek, vagy pont fordítva, van "kakaó", de a hangminőséget inkább hagyjuk...
Az Emphaser cég viszont valamilyen különös megfontolásból gyárt olyan óriáserősítőket, amelyek az előbb említett mindkét erényt képesek magukban tartani, így kellemetlen kompromisszumok helyett csak a készülékek méretével és súlyával kell megbarátkozni. Ezek az erősítők hangnyomásversenyeken már alaposan kitettek magukért, hangjukat és felépítésüket tekintve viszont a legmagasabb kategóriába sorolandóak.
A fentieken felbuzdulva már mindjárt a projekt elején két ilyen kétcsatornás erősítő lett a rendszer lelke. Ezek a két első ülés háta mögött fekszenek egy-egy plexilapon, amelyekből - csak kiállítások alkalmával - sejtelmes kék fény árad. Az egyik hídba kötve látja el energiával a 2 db 30 cm átmérőjű Emphaser EX12 T3-as mélysugárzót, amelyekről a szaklapok tesztelői is csak jót tudnak nyilatkozni. Zárt MDF-ládában helyezkednek el mágnessel a hátsó szélvédő felé fordítva, hangerejük a középkonzolon elhelyezett távvezérlővel is állítható. A másik kétcsatornás az első ajtókban lévő 3 db Rodek RC164RP típusú, neodímiummágneses első szettet hajtja. A 3 pár magassugárzó az A-oszlop tövében egymás fölött lett elhelyezve.
Azért esett a választás erre a hangszórószettre, mert a Calibra tulaja szereti még a legapróbb részleteket is kihallani a zenéből. Leginkább a ribbon magassugárzóval szerelt szettek tesznek eleget ezeknek a kívánalmaknak, így ez lett a kakukktojás a teljes Emphaser rendszerben. Három pár is sorakozik belőlük, ezért gond nélkül okozhatnak koncerthez hasonló élményt azon szerencséseknek, akik meghallgatják, hogyan is szól egy olyan rendszer, amelynél a hangminőség súlyos hangerővel is párosul.